Akupresszúra
Akupresszúra fogalma
Akupresszúra: akupunktúrás pontok puszta kézzel való nyomása. Ide tartozik még ugyanezen pontok elektromos- vagy lézeres készülék segítségével való stimulálása is.
Az akupresszúra alkalmazható
Az akupresszúra alkalmazható idős embereknél, nőknél, gyerekeknél, tűtől irtózó személyeknél vagy sürgős esetekben ha nincs kéznél tű.
Akupresszúrás kezelés
Egy pont kezelése általában 2-3 percig tart.
A kezelések gyakorisága és teljes időtartama az adott páciens betegségétől, energetikai állapotától és a kezelésekre adott reakciójától függ.
Az akupresszúra módszerei
- Nyomás – enyhe nyomást idült betegség okozta legyengülésnél, gyermekeknél, idős embereknél, vékony izomzatú tájékokon használunk,erős nyomást pedig újkeletű betegségeknél, erős alkatoknál, eszméletvesztésnél, vastag izomzatú tájékokon
- „Szúrkálás” – egy ujjal „szúrkálni”: erős ingerlésre használják – több ujjal szúrkálni: enyhe ingerlésre használják
- „Nyomás-Felemelés” – tTöbb ujjal történik, a mély rétegek idegeit és inait ingerlik vele.
- „Csípés” – mély ingerlésre használják
Mindezen módszereknél nem szabad sem hirtelen, sem a körömmel erősen nyomni, mivel ezek kellemetlen érzést válthatnak ki a betegből. A nyomást fokozatosan növeljük, és a pontot körkörösen masszírozzuk az enyhe fájdalom eléréséig.
Az akupresszúra hatásmechanizmusa
A meridiánokon lévő pontok stimulálásával plusz energiát juttathatunk az alulműködő szervhez vagy testtájhoz, ill. túlműködés esetén egy másik stimulációs technikával energiát vonhatunk el onnan és visszafoghatjuk az adott szerv működését. A hagyományos kínai gyógymódok alkalmazási lehetősége igen nagy. Felöleli a test minden típusú megbetegedését a szervi- funkcionális, ill. a specifikus működések vonatkozásában.
Akupunktúrával/akupresszúrával kezelhetünk akut és krónikus megbetegedéseket – beleértve a fertőző betegségeket is – gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.
A hagyományos kínai orvoslás
A hagyományos kínai medicina az akupunktúrán (akupresszúrán) kívül még sok más gyógyító eljárást is magában foglal:
A „külső” kezelések felölelik az akupunktúrát/akupresszúrát, a moxibustiót, (kombinált fito- és hőterápia, melynek során a testen vagy annak közvetlen közelében szárított gyógynövényt égetnek el) a kínai masszázst, a fürdőterápiát, a Tai Qi-t(kínai harcművészeti és egészségmegőrző mozgásterápia) és a légzésterápiát (Qi Gong). A „belső” kezelések pedig a különböző „gyógyszereket” a táplálkozásterápiát és a meditatív gyógyítást foglalják magukba.
Különbség a kínai és a nyugati gyógyászat között
A kínai gyógyászat az emberi test olyan sajátos vonatkozásaira is tekintettel van, amelyek a nyugati orvostudomány számára lényegtelenek. Ugyanakkor viszont a nyugati orvostudomány az emberi test olyan részleteit is feltárta és ábrázolta, amelyek a kínai gyógyászat számára lényegtelenek, leírásaiban nem szerepelnek.
A nyugati fül számára a kínai gyógyítás kifejezései is furcsán hatnak.
A különbség azonban a két orvoslás között jóval nagyobb mint az őket leíró nyelvezet különbsége. Az eljárások mélyén húzódó gondolkodási folyamat, amely az orvost megfigyelései és ítéletei meghozásában vezérli, ténylegesen és radikálisan különbözik a két hagyományban. A nyugati orvos egymástól jól elhatárolt betegség-, ill. kórokozókategóriákban gondolkodik. A tünetből kiindulva kutatja az azt létrehozó mechanizmust. Meghatározott okot keres egy jól körülírható betegséghez.
A pontos diagnózis egy szűk terület egzakt, mérésekkel alátámasztható leírása. A nyugati orvos gondolkodásmódja elemző jellegű: feltárni a jelenséget, elkülöníteni egy önálló kis egységet vagy okot. A kínai orvoslás logikája szintetizáló jellegű, megkísérli a tüneteket, jelenségeket egy jól értelmezhető együttesbe szervezni. A terápia pedig ezután megpróbálja visszaadni az egység egyensúlyát, visszaállítani az egyén harmóniáját.