Reflexológia, Talpmasszázs
A reflexzóna masszázs
A reflexzóna masszázs úgy működik, hogy a reflexológia energetikai- és szabályozó rendszere által a kéz, láb, stb. reflexzónáin keresztül befolyásolni tudjuk a szervek nem megfelelő működését.
A különböző masszázstechnikákkal egy alulműködő szervet tonizálhatunk, – erőteljesebb működésre ösztönözhetünk – míg egy másik technikával pedig egy túlműködő szervet szedálhatunk, visszafoghatjuk a működését.
A reflexzóna fogalma
A reflexzóna elnevezés a manuális terápiában már régóta használatos, többnyire különböző idegi reflexekkel kapcsolatban.
Amikor a kéz, láb, írisz, has fül, stb. reflexzónáiról beszélünk, a reflex szót nem közvetlenül az idegrendszerre vonatkoztatjuk, hanem a következő két módon értelmezzük:
1. Az összkép (fej-törzs-végtagok) reflexiója, azaz tükröződése, kivetülése egy kisebb felületre, pl. a kézre, lábra vagy fejre.
2. A kéz, láb, stb egyes részeinek megnevezése, amelyeknek empírikusan bizonyított közvetlen energetikai kapcsolatuk van a test bizonyos szerveivel.
Itt tehát sem idegi reflexkapcsolatokról, – mint pl.a Head-Mackenzie féle idegkapcsolatoknál – sem energiapályákról – mint pl. az akupunktúrában – nincs szó. Ezeknek a reflexológia által használt rendszereknek megvan a saját ellátó hálózatuk és szabályozó rendszerük, amelyeket azonban sajnos még nem kutattak és térképeztek fel.
Mikor alkalmazható a reflexzóna masszázs (talpmasszázs)?
A reflexológiai eljárásokat olyan betegségek, állapotok esetén alkalmazhatjuk, melyeknél a reflexológia fent említett sajátos szabályozó rendszere működik.
Ez azt jelenti, hogy a degeneratív betegségek utolsó stádiumának kivételével – ahol a szervezet saját szabályozó rendszere már nem működik – tulajdonképpen szinte minden esetben eredményesen alkalmazható.
Mégis van azonban ezen kívül néhány eset, amikor nem javasolt a reflexológiai kezelés:
– fertőzéssel és magas lázzal járó betegségek
– véna- és nyirokrendszer heveny gyulladásai
– csak műtéttel gyógyítható betegségek (kiegészítésként sok esetben itt is használhatjuk)
– üszkösödés, ill. nagy felületű gombásodás a lábon
– veszélyeztetett terhesség (óvatossággal és nagy hozzáértéssel itt is alkalmazható)
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy még súlyos ill.nagyon súlyos betegségek esetén is – pl. Bechterew kór, S.M., Parkinson kór, daganatos betegségek, ill. bénulások – sokszor számos melléktünet enyhíthető vagy teljesen megszüntethető a reflexológiai kezelésekkel. Pl. – javítható a kiválasztó- ill. emésztő szervek működése, – javítható a hólyag-,ill. a végbél záróizmának működése, – a fájdalmak még a rák végső stádiumában is enyhíthetők.
Reflexzóna masszázs menete
Első alkalommal a reflexológus állapotfelmérést végez. Ez az összes reflexzóna végigtapogatásából, valamint egy részletes kikérdezésből áll.
A reflexzónákat végigtapogatva a reflexológus megtalálja az adott személy zónáiban található elváltozásokat, lerakódásokat, majd pedig a kikérdezés eredményeivel összevetve feljegyzi ezeket egy térképre. Ez a térkép a test összes reflexzónáját tartalmazza és a továbbiakban e bejelölések alapján folyik a kezelés. A szükséges talpmasszázs kezelések száma és sűrűsége nagymértékben függ az adott betegség fennállásának idejétől, a beteg testi-lelki állapotától, ill. a kezelésekre való reakcióképességétől.
A konkrét gyógyításon túl a talpmasszázs használható még:
- kizárólag állapotfelmérésre megelőzés céljából, (mivel ezzel a módszerrel már akkor felfedezhető egy szerv, vagy szervrendszer legyengülése, amikor az orvosi vizsgálatok még nem mutatnak kóros elváltozást)
- kúra utáni folyamatos karbantartásra.
A talpmasszázs ugyan egyedül is hatásos, de a gyógyulás hamarabb bekövetkezik ha természetes gyógymódokkal kiegészítjük: gyógynövény terápiával, táplálkozási- és életmód tanácsadással, mozgás- és masszázsterápiákkal
A páciens reakciói a reflexzóna masszázs hatására
A reakciókat 2 fő csoportja: reflexzóna masszázs közben, kezelések közti időszakokban.
A páciens állapotának kezelés közben való bármely megváltozása – akár kellemes, akár kellemetlen, rövid vagy hosszú időtartamú,- azt bizonyítja, hogy a páciens belső gyógyító erői működésbe léptek és megkezdődött a szervezetre káros anyagok kioldódása és eltávozása.
A masszázs közbeni reakciók jól tudósítanak a páciens pillanatnyi terhelhetőségéről és meghatározzák a masszázs erősségét és ritmusát. Ilyenek pl.: fájdalom, izomgörcs, nyugtalanság, feszültség, izzadás, hidegérzet, végtagok kihűlése. A masszázst mindig a fájdalomküszöböt elérve de azt soha meg nem haladva kell végezni! Sem a túl erős masszázs, sem pedig a „simogatás” nem vezet eredményre.
A kezelések közti reakciók felvilágosítást adnak a masszázs hatásáról a különböző szervek esetében. Ha a masszázs erőssége, ritmusa, sűrűsége a beteg állapotának megfelelő akkor minden hatás kívánatos és elvárt gyógyreakciónak minősül akár kellemes, akár kellemetlen vagy átmenetileg kicsit fájdalmas.